A hónap tervezője 2016. júliusban a Botanika

Hajgató Sára bár bölcsésznek tanult, pályája igen hamar más irányt vett, s egy kétéves divattervező-képzést követően teljes lendülettel vetetette bele magát a budapesti divatéletbe. Dolgozott divatszerkesztőként, stylistként, egy barátnőjével közösen megalapította a Budapest Fashion divatblogot. Ám rövid idő után úgy érezte, hogy számára a divat nem csupán ruhatervezést, szezononként megújuló kollekciókat jelent, hanem egyfajta felelősséget is: felelős fogyasztást, környezettudatos gondolkodást. Jól tudja, hogy a divatipar igencsak környezetterhelő metódusokkal dolgozik, ezért olyan alternatívákat keres, amelyek hosszú távon is fenntarthatók. Termékeihez kizárólag természetes alapanyagokat és festékeket használ. Az általa tervezett darabok nem igazodnak szorosan az aktuális trendekhez, nem korlátozók, így sokkal könnyebben beilleszthetők egy meglévő ruhatárba, vagy a lakástextilek esetén egy már kialakított enteriőrbe.

Számára az alkotás folyamata is meghatározó; kifejezetten élvezi azt, hogy a növényfestés az év meghatározott időszakához kötött, s hogy ennek a szezonalitása határozza meg a tervezés dinamikáját, menetét is. Ez a természetet s a tradíciókat igencsak tiszteletben tartó attitűd az általa tervezett holmikon is visszaköszön, amelyek olykor sok száz éves metódusokkal, de friss és mai szemlélettel készülnek.

 

Mikor és hogyan alapítottad meg a Botanika márkát?

Elég kalandos, ugyanakkor számomra nagyon is természetes út vezetett idáig. 2000-ben kezdtem az ELTE-re járni, majd elvégeztem Rotchild Klári Ruhatervező Magániskolájának divattervező kurzusát. Néhány évvel később nyolc hónapot töltöttem Kambodzsában önkéntesként, ahol egy szakképzési kurzust vezettünk hátrányos helyzetű helyi fiataloknak: hagyományos varrógépeken tanítottam szabás-varrást. A divat iránti érdeklődésem nagyon régi, de a tanítás, a tudástranszfer és a környezettudatos gondolkodás ezek alatt az Ázsiában töltött hónapok alatt kezdett igazán fontossá válni. Abban a közegben éreztem meg először, hogy mekkora a felelősségünk abban, hogy mivel és hogyan dolgozunk, s mennyire lényeges az, hogy tudjam, hogy amit a tervezés során használok, az kizárólag olyan forrásból származzon és olyan metódusokkal készüljön, amelyek nem terhelik a környezetet.

Nagyjából öt éve kezdtem el az anyagok növényi festésével foglalkozni, s ma már a saját márkám fejlesztése mellett kézműves workshopokat is tartok a Goldberger Textilipari Gyűjteménnyel közösen.

 

A Botanika kizárólag természetes festékeket használ. Ezeket bizonyára nem könnyű beszerezni Budapesten. Milyen forrásokból jutsz az alapanyagokhoz?

Kizárólag természetes anyagokat, pamutot, lent, selymet és gyapjút használok, a festőanyagokat pedig többféle forrásból szerzem be. Vannak olyan festésre alkalmas növények, amiket a szüleim kertjében termesztek, sok szabadon termő növényt gyűjtök, sőt olykor fair trade forrásokból is rendelek egzotikus festőnövényeket.

 

Milyen festési technikákkal dolgozol? Hogyan ismerkedtél meg ezekkel?

Jó néhány szakkönyv foglalkozik a növényi festőanyagokkal, technikákkal. Az interneten is rengeteg cikk olvasható, és a témának nagyon gazdag kultúrtörténeti múltja van, ezért könyvtárakban is rendszeresen kutatok. Ez egy élethosszig tartó tanulási folyamat tele meglepetésekkel, új felismerésekkel. A festés minden alkalommal izgalmas folyamat, hiszen sohasem ugyanolyan a végeredmény. A festőnövény színét befolyásolja a talaj minősége, az adott évi időjárás, sőt a festékkészítés menete is. A különféle alapanyagok is másképp szívják be a festéket, a gyapjú és a selyem általában intenzívebb színt kap. Többféle technikát is használok, az egyik nagy kedvencem a shibori. Itt hajtogatással, redőzéssel, öltésekkel, vagy taszító formákkal alakítok ki különféle formákat az anyagon, amelyeket aztán indigóval festek meg. Kifejezetten szeretem ezt a fajta kiszámíthatatlanságot, azt hogy nem kontrollálhatok mindent, engednem kell, hogy a folyamat a maga útján haladjon.

 

A festés mellett nemrég a szövésbe is belefogtál.

Tavaly kezdtem ezzel alaposabban foglalkozni. Talán más iránynak tűnik, de az én fejemben ezek organikusan összekapcsolódnak. A szövés komoly koncentrációt igényel, hiszen a munkához a kezek és lábak mozgása összerendezett, harmonikus kell hogy legyen. Természetesen legtöbbször a szövéshez használt fonalakat én festem, s főként párnákat, terítőket és sálakat készítek szövőszéken.

 

Sokféle terméked van. Hogyan alakult ki a kínálat?

Eleinte főként kiegészítőket készítettem: neszeszereket, kendőket, ékszereket, de a nagy szerelem a ruhatervezés volt már a kezdetektől, s örülök, hogy mára eljutottam oda, hogy ez a termékvonal egyre erősödik.

 

Milyen újdonságokkal készülsz a WAMP-ra?

Kapható lesz az új kollekció, a Trinity, amely három ősi festőnövény miatt kapta ezt a nevet, s a rezedasárgára, a festőbuzér rózsaszínes árnyalatára és az indigókékre épül. Ezekben a színekben terveztem szoknyanadrágokat, kabátkákat, tunikákat és topokat. Ezek mind laza és kényelmes holmik. Emellett készülök kiegészítőkkel is: festett kendőkkel, táskákkal és persze ékszerekkel is.

 

Hogyan látod a Botanika jövőjét?

Fontos, hogy a Botanika személyes léptékű maradjon, amelynek minden részletét képes vagyok átlátni, kezelni. A márkaépítés egy hosszú folyamat, de a hitelességet szeretném megőrizni. Ezért nem készülnek futószalagon a termékek, s szándékosan nem dolgozom nagy varrodával együtt.  Úgy látom, hogy akinek fontos a környezettudatos attitűd, az előbb-utóbb rám talál. Nekem ez a brand egy hatalmas örömforrás, s szeretném, ha ez így is maradna.